A komplex gazdasági problémák multidiszciplináris megközelítést igényelnek, amelyben a közgazdaságtan, a vezetéstudomány, a pszichológia és az etika modelljeinek megkerülhetetlen szerepe van. Ugyanakkor az ökológiai, a kommunitárius és a feminista nézőpont is jelentősen hozzájárulhat a jelenkor problémáinak megértéséhez és elemzéséhez.

A közgazdaságtan (és vele együtt a közgazdászképzés) megszületése óta egy nehezen feloldható kettősségben szenved. Egyik oldalról a közgazdaságtan mérnöki tudomány, amely a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások racionális allokációjával foglalkozik. A másik oldalról viszont az ökonómia társadalmi-etikai diszciplína, hiszen a gazdálkodás szükségszerűen felmerülő elosztási-igazságossági kérdéseit is kezelnie kell. Nem csoda, hogy a közgazdászképzésnek nagyon eltérő változatai alakultak ki szerte a világon. 
Az egyik modell a humanisztikus közgazdászképzés modellje, amelyet legjobban talán a London School of Economics és a UC Berkeley képvisel. Ezeken az egyetemeken a társadalomtudományi (szociológiai, gazdaságtörténeti, antropológiai, pszichológiai stb.) alapokat komolyan veszik, s nem technokrata menedzsereket, hanem kritikai reflexióra képes, szabad gondolkodású közgazdákat nevelnek. 
A másik modell a technokrata menedzserképzés modellje. Ennek vezető intézménye Amerikában a Harvard Business School, míg Európában a Rotterdam School of Management. Ezeken a helyeken a management-technikák elsajátításán van a hangsúly: a közgazdaságtan a pénzről szól, a közgazdásznak pénzt kell termelnie mindenáron.
Gyűlölve szeretett egyetememet valaha Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek nevezték. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején jártam erre az egyetemre, amely -- minden ideológiai korlátoltsága ellenére -- a humanisztikus irányt képviselte. Olyan nevek fémjelezték ezt a korszakot, mint a gazdaságtörténész Ránki György és Berend T. Iván, a szociológus Szelényi Iván és tanítványai, a reformközgazdász Liska Tibor és köre, valamint a szakkollégiumot alapító és vezető Chikán Attila. 
A rendszerváltással fokozatosan átalakult az egyetem egy amerikai típusú menedzseriskolává. Ez egyrészt igen jelentős előrelépést jelentett, hiszen a tananyagok ma már a standard nyugati diszciplínákat tartalmazzák, nem pedig az áltudományos szocialista közgazdaságtant. Ezzel párhuzamosan azonban kiszorultak a társadalomtudományok az egyetemről. Gazdaságtörténetről, szociológiáról, pszichológiáról szinte csak elvétve hallhatnak a hallgatók. Magunk között csak "gazdasági gengszterképző"-nek tituláljuk egyetemünket. Ez persze túlzás, de tény, hogy a jelenlegi közgazdászképzés korántsem nevezhető humanisztikusnak. Többségében nem érték-, hanem pénzorientált, nem empátiás, hanem empátiahiányos fiatal közgazdászokat bocsátunk ki tömegével a "Közgáz"-ról. 
Ezt ellensúlyozandó 1993 novemberében az immár Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen létrehoztuk a Gazdaságetikai Központot, mint a gazdaságetikai eszmék és technikák terjesztésének és fejlesztésének országos centrumát. A Központnak az egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszéke ad helyet, de munkájában más tanszékek munkatársai is részt vesznek. A Gazdaságetikai Központ hivatása, hogy terjessze a -- szélesen értelmezett -- business ethics eszméit, modelljeit és technikáit a felsőoktatás, az akadémiai kutatás és a gazdasági élet területén.

Gazdaságetikai Központ
A Gazdaságetikai Központ munkáját -- megalakulása óta -- egy Nemzetközi Tanácsadó Testület segíti. Ennek tagjai olyan jeles professzorok, mint Edwin M. Epstein (Berkeley), Stefano Zamagni (Bologna), Henk van Luijk (Nijenrode University), Franz Hrubi (Bécs), és Peter Koslowski (Hannover). 
A Gazdaságetikai Központ egész tevékenysége azon a meggyőződésen alapszik, hogy az etika releváns aspektus a gazdasági tevékenységek minden szintjén, az egyéni és szervezeti cselekvésektől a makrogazdasági és a nemzetközi szintekig. A komplex gazdasági problémák -- nézetünk szerint -- multidiszciplináris megközelítést igényelnek, amelyben a közgazdaságtan, a vezetéstudomány, a pszichológia és az etika modelljeinek megkerülhetetlen szerepe van. Tapasztalatunk az, hogy az ökológiai, a kommunitáriánus és a feminista nézőpontok jelentősen hozzájárulhatnak a jelenkori gazdasági és társadalmi problémák megértéséhez és elemzéséhez. A gazdaságetikát posztmodern tudományként kívánjuk művelni, amelyben kreatívan kapcsolható össze a kritikai-analitikus és a cselekvésorientált tudás.
1993--1998 között a Gazdaságetikai Központ három magyar és hét nemzetközi konferenciát szervezett és munkatársai tizenkét magyar és tizenöt nemzetközi konferencián szerepeltek előadásokkal. Négy amerikai, két nyugat-európai és két közép-európai professzor, illetve fiatalabb kutató töltött nálunk rövidebb-hosszabb időt. A Központ munkatársai hat nyugat-európai és egy amerikai tanulmányúton vettek részt. A Gazdaságetikai Központ munkatársai öt egyetemen (BKE, ELTE, CEU, BME, GATE) közel húsz kurzust tanítanak a gazdasági etika és annak rokonterületein közgazdász és nem közgazdász hallgatóknak graduális és posztgraduális szinten. Eddig tizenegy kutatási projektünk volt, amelyekből hat a mai napig tart. 
Az 1993--99-es időszakban a Gazdaságetikai Központ munkatársai négy magyar és egy angol nyelvű könyvet, valamint negyvenkilenc magyar, húsz angol és egy francia nyelvű tanulmányt, illetve cikket publikáltak. Huszonkét magyar és három angol nyelvű sajtóhíradás jelent meg rólunk, és munkáinkról négy magyar és két angol filmet készítettünk. 

Tervek és jövőkép
A Gazdaságetikai Központ az elkövetkező években a magyar gazdaság "etizálását" kívánja cselekvően előmozdítani. A pozitív változás katalizátorává akarunk válni a gazdasági etika európai színvonalú oktatása, kutatása és terjesztése révén. Fontosabb jövőbeni terveink a következők.
2000 nyarán szeretnénk megrendezni Párizsban egy European--American Business Ethics Summit-ot, amely lehetőséget biztosítana az európai és amerikai gazdasági etikai irányzatok eltérő értékválasztásainak (value background) feltárására és artikulálására. Ehhez jó kiindulási alap lehet az általunk publikált The European Difference: Business Ethics in the Community of European Management Schools című kötet. Edwin M. Freeman (Darden Business School) és Michael Hoffman (Bentley College) már jelezték, hogy szívesen társulnak hozzánk a szervezésben. 
Az oktatás terén az IMC Graduate School of Business-szel együttműködve egy angol nyelvű, Managing the Ethical Company című intenzív egyhetes kurzust kívánunk megvalósítani, amelyben gyakorló vállalatvezetők a stakeholder-management, a felelős döntéshozatal és az etikai intézmények kifejlesztésének-működtetésének elméletét és technikáit sajátítanák el. A program a későbbiekben egy nemzetközi Ethics and Management Masters Program-má nőheti ki magát.
A magyar gazdaság etikai térképe címmel nagyszabású projekt beindítását tervezzük A projekt célja, hogy szisztematikusan feltárja a magyar gazdaság etikai intézményrendszerét, és rámutasson annak erős és gyenge pontjaira. Egy ilyen etikai térkép birtokában vállalkozhat a kormányzat és vele párhuzamosan a civil társadalom, hogy egymást erősítő módon fejlessze gazdaságunk -- az EU-csatlakozás szempontjából olyannyira fontos -- etikai infrastruktúráját. 
Első lépésként az etikai intézmények egyenkénti leírására és működési tapasztalatainak összegyűjtésére kerül sor. Ehhez interjúkon alapuló esettanulmányokat készítünk és sajtóelemzéseket végzünk. Második lépés az "etikai térkép" összeállítása, ami alapvetően szintetizáló munkát jelent. Ebben a munkafázisban hasznosítani kívánjuk a londoni Institute of Business Ethics által összeállított Ethical Issues in Business című kiadványt, amely teljes körűen katalogizálja a modern üzleti és gazdasági élet összes felmerülő etikai problémáját. A lehetséges gazdaságetikai problémák és a létező etikai intézmények összevetéséből következtethetünk a hiányzó etikai intézményekre. A kutatás utolsó lépése a fejlesztési koncepció kidolgozása, amelyet -- az akciókutatás szellemiségének megfelelően -- a főbb érintettek bevonásával kívánunk elkészíteni, a CEMS Inter-faculty Group in Business Ethics professzoraival. 
A projekt fő produktuma -- a híres State of the World mintájára -- egy Etikai jelentés a magyar gazdaságról című kötet lenne, amelyben -- a Gazdaságetikai Központ vezetésével -- a magyar gazdaság etikai intézményeit képviselő szervezetek (például a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Számvevőszék, az Egyenlő Esélyek Titkársága, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Reklámetikai Tanács stb.) foglalnák össze az általuk szemmel kísért gazdasági szegmensek etikai problémáit. 
Az első, 1998-ról szóló jelentés 1999-ben jelenne meg. Ha évről évre össze lehetne állítani ilyen etikai jelentéseket, akkor ezzel nem csak a magyar gazdaság etikai fejlődéséről nyerhetnénk reális képet, de -- az akciókutatás szellemében -- kiformálódhatna egy olyan rendszeresen együttműködő szakmai team is, amelyik gazdaságunk etikusabbá tételének igazi katalizátora lehet. 
Az elkövetkező időszakban a Gazdaságetikai Központ egyik fő vállalkozása egy Gazdaságetikai Kisenciklopédia létrehozása és megjelentetése. A kötet arra vállalkozik, hogy a gazdasági etika és a hozzá kapcsolódó közgazdasági, valamint vállalatvezetési irodalom ismeretrendszerét szakszerű, közérthető formában, enciklopédikus teljességgel feldolgozza. Olyan mű létrehozása a célunk, amely sikerrel használható a graduális és a posztgraduális képzésben, de kézikönyvként is szolgálhat a gyakorló szakemberek számára.
A kisenciklopédia up to date tudás közvetítésére vállalkozik, azaz a legfrissebb amerikai és nyugat-európai közelítésmódokból, modellekből és elméletekből indul ki. Mindenkor tekintettel kívánunk azonban lenni a hazai realitásokra, a relevancia és a lehetséges alkalmazások figyelembe vételével. A kötet mintegy 120 címszót tartalmaz, és tervezett terjedelme kb. 300 oldal.