Hollós László
SCHUMACHER
ÖRÖKSÉGE
Beszélgetés
Diana Schumacherrel
Small is beautiful: A
kicsi szép. Ernst Fritz Schumacher német közgazdász 1973-ban megjelent
könyve máig ökológiai alapműnek számít, eddig közel nyolcvan nyelvre fordították
le. Vajon miért olyan fontos és jelentős könyv ez még napjainkban is? Először
erre kértem választ Diana Schumachertől, az 1977-ben elhunyt neves közgazdász
"szellemi örökösétől", az angliai Schumacher Társaság elnökétől, akivel
Londonban találkoztam.
Mi végre e rohanás?!
-- Apósom híres könyve tulajdonképpen
korábbi előadásainak szöveggyűjteménye. Azzal a szándékkal íródott, hogy
világos, mindenki számára érthető érveket tárjon az olvasó elé. Ha jól
emlékszem, eredetileg az volt a címe, hogy A méret, ami számít, ám a kiadó
ezt rossznak találta és egyszerűen áthúzta. Maradt hát A kicsi szép, amely
egy Amerikában megjelent mű, A fekete szép címére utal. Akik Schumacher
könyvét elolvassák, talán megállnak egy pillanatra, és elgondolkoznak azon,
mi végre is e fékevesztett rohanás, e gazdasági megalománia, a minél nagyobb,
annál jobb elve. E mű útmutatást ad: mit tehetünk, hogyan viselkedjünk,
hogyan változtassuk meg a dolgok menetét. És remélhetőleg sokan ráébrednek
majd saját felelősségükre és lehetőségeikre.
-- Milyen előzményei
voltak a könyv megszületésének?
Schumacher eredetileg közgazdász
volt, nagyon jó szakember, aki már fiatalon egyetemen tanított New Yorkban.
A háború alatt internálták német származása miatt. Egy norfolki gazdaságban
dolgozott földművesként. Óriási élmény volt számára látni, hogyan élnek
és dolgoznak az egyszerű emberek. Itt döbbent rá, milyen fontosak is a
hagyományos mezőgazdasági módszerek, mekkora jelentősége van a természet
körforgásának, a földdel való kapcsolatunknak. A háború befejeztével visszatért
Németországba, és újra közgazdász "lett". 1950-ben a Szénbányászati Bizottság
gazdasági szakértőjeként jött újra Angliába. Felkérték, legyen a burmai
kormány fejlesztési tanácsadója, és vegyen részt a nemzeti gazdasági stratégia
kidolgozásában. Schumacher keményen dolgozott, a hétvégeket pedig egy buddhista
kolostorban töltötte. Itt döbbent rá, hogy valójában ezeknek az embereknek
nincs is szüksége fejlesztésekre és beruházásokra. A mi európai mércénk
szerint szegények ugyan, ám egyszerű életük az emberi tartáson, a közösségi
kapcsolatokon és az élet szeretetén alapul. Ez a felismerés gyökeres fordulatot
jelentett apósom életében. Elkezdte újragondolni korábban vallott gazdasági
elméletét.
-- És a könyve, A kicsi
szép, elindított egy globalizáció elleni mozgalmat.
-- Pedig a megjelenésekor
nem aratott átütő sikert. Schumacher elmélete pusztába kiáltott szónak
tűnt csupán, kevesen figyeltek fel rá. Csak azokat érdekelte igazán, akik
egyébként is fogékonyak voltak az alternatív megoldásokra. Persze azóta
sok minden megváltozott. Amikor Schumacher az indiai kormány tanácsadója
volt, a nagy gazdasági konglomerációk felaprózását javasolta kisebb egységekre
azért, hogy a lakosságnak nagyobb ellenőrzési lehetősége legyen. Vállalkozási
kísérletekben vett részt, végül otthagyta a Szénbányászati Bizottságot,
és saját jótékonysági intézményt hozott létre. A Középszintű Technológiai
Fejlesztési Csoport célkitűzése az volt, hogy harmadik világbeli, fejlődő
országok gazdasági önállósulását segítse. Ha azt kérdezi, milyen hatása
volt Schumacher tevékenységének, bizton állíthatom, lényegesen nagyobb
befolyással volt a fejlődő országokra, mint a fejlett gazdaságokra Európában
és a globalizálódó világban.
Új Gazdasági Alapítvány
-- A Schumacher Társaság
egyfajta fedőszervezet, különböző csoportokat tömörít. Hogyan és miért
jött létre?
-- Schumacher korai halála
után -- hatvanhat éves korában ment el közülünk, négy évvel A kicsi
szép kiadását követően -- sokan úgy érezték, hogy vezető nélkül maradtak.
Apósom indiai származású barátja, Satish Kumar elhatározta, hogy összegyűjti
a hasonló gondolkodású embereket, és egy társaságba tömöríti őket, így
nem veszítik el egymással a kapcsolatot. Sokáig a társaság ezeknek az együttgondolkodóknak
a laza szövetsége maradt. Nem volt tagdíj, nem volt adminisztráció. Azután
előadás-sorozatokat kezdtünk szervezni. Rengeteg embert meghívtunk egy-egy
rendezvényre, amelynek helyszínéül szándékosan nem Londont, hanem egy vidéki
régió központját, Bristolt választottuk. Ez is azt a filozófiánkat tükrözte,
hogy a régiókat kell fejleszteni. Eldöntöttük, hogy évente megrendezzük
előadás-sorozatunkat jeles előadók részvételével. Ma már Liverpoolban és
Manchesterben is vannak rendezvényeink. Green Books -- Zöld Könyvek néven
kiadóvállalatot hoztunk létre. Kis nonprofit vállalkozásunk olyan könyvek
kiadásával foglalkozik, amelyek egyébként nem jelenhetnének meg, de nagyon
fontosak a Schumacher-filozófia terjesztése szempontjából. Termőtalaj Társaságunk
az organikus mezőgazdaságot népszerűsíti. Az előadók között a biogazdálkodás,
a megújuló élelmiszer-termelés és erdőgazdaság neves szakértői találhatók
meg.
Az Új Gazdasági Alapítványt
heten hoztuk létre még 1986-ban. Egyik legfontosabb rendezvényünk, az Alternatív
Gazdasági Csúcstalálkozó "válasz" volt a legfejlettebb államok, A Hetek
akkoriban zajló csúcstalálkozójára. Ezen felvetettük, hogy vajon milyen
alapon diktál gazdasági ügyekben a világ szegényebb részének ez a néhány
gazdag ország, amely egyébként népességét tekintve még kisebbségben is
van. Sajtótájékoztatót tartottunk, ahol is megkérdőjeleztük A Hetek, a
Nemzetközi Valutaalap és a Világbank álláspontját. Persze kevés visszhangja
volt az egésznek, mindössze néhány cikk és híradás. Aztán valaki felhívta
a figyelmünket arra, hogy valójában nem a bruttó nemzeti termék nagysága
egy ország gazdaságának biztos mutatója. Miben keresendő hát a fenntartható
gazdasági fejlődés lényege? Mik a feltételezett és a valós jólét paraméterei?
Mitől biztosítja egy adott közösség a gazdaságát -- nem pénzben mérve,
hanem az élet minőségét tekintve? Ezek lettek az Új Gazdasági Alapítvány
alapvető kérdései. Alapítványunknak közgazdászok és gazdasági szakemberek
a tagjai, akik azt tanulmányozzák, hogy milyen együtthatók kellenek az
önfenntartó közösségek létrehozásához, és milyen alternatív gazdasági mutatókat
lehet alkalmazni. Ezek a szakemberek rendszeresen publikálnak, előadásokat
tartanak, így az alapítvány szinte magától "működik" a Schumacher Társaságon
belül.
-- Hogyan került kapcsolatba
a Schumacher-örökséggel?
-- Mint már említettem,
Ernst Schumacher az apósom volt, a férjem révén az ő nevét viselem. Ez
megkönnyítette a munkámat. Satish Kumar és a többi alapító kérésére vettem
részt a Társaság munkájában, később pedig az elnöki teendőket is elvállaltam.
Már ezt megelőzően is a környezetvédelemben dolgoztam, így aztán nem volt
idegen számomra ez a terület. Valami isteni szerencse folytán éppen a megújuló
energiarendszerekkel foglalkoztam, napkollektorok népszerűsítésével és
ehhez hasonlókkal. Schumacher a Szénbányászati Bizottság szakértőjeként
maga is sokat tanulmányozta a megújuló energiaforrásokat. Számos cikket
írt e témában, amelyek csak halála után jelentek meg Schumacher az energiáról
címmel. Végül is ezen a vonalon jutottam ide, mintegy a "mellékbejáraton"
át. Nem az volt az elsődleges cél, hogy létrehozzak egy emlékbizottságot.
Mivel mindvégig támogattam Schumacher elképzeléseit, és a társaságnak szüksége
volt egy elnökre, hát rám esett a választás.
Dávid harca Góliáttal
-- Ön nem pusztán elméleti
munkásságáról ismert, tevékeny aktivistaként is számon tartják.
-- Férjemmel egy tanácsadó
céget működtetünk. Olyan vállalati stratégiákat dolgozunk ki, amelyekkel
ésszerűbbé tehető a termelés, és a különböző vállalatok rendszeresen együttműködhetnek.
Nem részproblémákra koncentrálunk, hanem átfogó megoldásokat keresünk.
Világ életemben azt figyeltem, mire van éppen szükség a környezetvédelemben.
Megalapítottam például a Környezetvédelmi Jogvédő Alapítványt. Ennek személyes
okai voltak. Egy multinacionális cég építkezni akart Surrey megyében, Londontól
délre, abban a faluban, amelyben ma is élek. Az egész olyan volt, mint
Dávid és Góliát harca. Vajon mit tehet egy maroknyi közösség egy hatalmas
vállalat ellen, amely fel akarja dúlni környezetét, tönkre akarja tenni
a falu vízellátását? Ráadásul rengeteg pénzbe kerül egy ilyen óriásvállalatot
beperelni. Mi mégis megtettük. Nyilvános vizsgálatot kértünk, másfél évig
küzdöttünk, és végül megnyertük a pert. A cég dühösen odébbállt, egyszerűen
el sem akarta hinni, hogy ilyesmi megtörténhet vele.
A helyi ügyvédeknek fogalma
sem volt a környezetvédelmi törvényekről, így hát őket is ki kellett képezni
a feladatra. Miután mi sem voltunk tisztában sok mindennel, rengeteg időt,
energiát és pénzt kellett áldozni a munkára. A költségeket visszatérítették
ugyan, ám még így is hosszú időbe telik, amíg visszafizetjük a bankkölcsön
kamatait. Arra gondoltam, talán ennek nem kellene mindig így lennie. Bizonyára
akadnak olyan jogászok is, akik a jó oldalon állnak, akik meggyőződésből
harcolnak a környezet védelméért, és nem az számít nekik, melyik ügyfél
fizeti a legtöbbet. Megmondom őszintén, nem volt könnyű ilyen jogászokat
találni. Két év után végre rábukkantunk néhányra, aki megértette szándékunkat
és igent mondott. Közösen létrehoztuk a Környezetvédelmi Jogvédő Alapítványt,
amelynek olyan jogászok a tagjai, akik kifejezetten a környezetvédelmi
törvényekkel foglalkoznak, és sürgős esetekben hajlandók ingyenes jogi
tanácsot is adni, vagy csupán az alapdíjat számolják fel a jogi képviseletért.
A környezetvédőket, tudósokat és más szakértőket is tömörítő alapítvány
mára az egész országra kiterjedő hálózattal rendelkezik. Alapvető célunk,
hogy a segítségünkkel a helyi közösségek megvédhessék magukat a külső támadások
ellen. 1991-ben kezdtük a munkát. Kiépült a jogászok hálózata, de persze
sosincs elegendő pénz, ugyanis e tevékenységhez képtelenség a nagyvállalatoktól
vagy a bankoktól támogatást kapni. Azért eddig még mindig sikerült valahogyan
talpon maradni.
Ellenállás
helyett oktatás
-- Nem beszélt még a
Devon megyei Dartingtonban található, gyönyörű Schumacher Kollégiumról,
ahol sok magyar környezetvédő is megfordult már.
-- Kollégiumunk alapgondolata
Gandhitól származik, aki az ellenállás helyett az általános oktatás szükségességét
hangsúlyozta. A nyugati társadalom és kultúra súlyos válságban van, az
emberek valami olyasmi után vágyakoznak, ami spirituális, egészséges, és
összhangban van a környezettel. Még az úgynevezett fontos emberek, elismert
társadalmi vezetők is igénylik, hogy olykor-olykor megszabaduljanak mindennapi
teendőiktől, egy kicsit elgondolkozzanak, találkozzanak más nemzetiségű
emberekkel és eszmét cseréljenek.
Itt, Dartingtonban háromhetes
kurzusokat szervezünk. A részvétel egyetlen feltétele, hogy a jelentkező
tizennyolc éven felüli legyen és beszéljen angolul. Egyik kurzusunkon a
legfiatalabb résztvevő éppen tizennyolc éves volt, a legidősebb már elmúlt
nyolcvan. A résztvevők -- Gandhi filozófiájának megfelelően -- együtt élnek,
és megosztják a házimunkát. Mindig vendégül látunk egy-egy híres tudóst,
aki valósággal idevonzza a résztvevőket, s egyúttal meghatározza az adott
kurzus fő tematikáját is. Például James Lovelock, a Gaia-elmélet megalkotója
már kétszer is járt nálunk. Olyan fontos, sokakat érdeklő témák voltak
már itt terítéken, mint az ökologikus építészet, az organikus mezőgazdaság,
vagy a fajok védelme. Aki eljön hozzánk, kilép a hétköznapokból, és gondolkozni
kezd. Sokan állítják, hogy a nálunk eltöltött idő megváltoztatta az életüket,
a gondolkodásmódjukat, a világról alkotott szemléletüket.
-- Milyen nemzetközi
kapcsolatai vannak a Schumacher Társaságnak?
-- Gyakorlatilag bárki alapíthat
Schumacher Társaságot. Csak el kell olvasni Schumacher könyvét, hogy ki-ki
elsajátíthassa a követendő filozófiát, mi pedig minden segítséget megadunk.
Münchenben működik a Schumacher Gesamtschaft, amely hozzánk hasonlóan évente
szervez előadásokat. Igen aktív társaság tevékenykedik az Egyesült Államokban,
a Massachusetts állambeli Barringtonban. Könyvtárat építettek, ahová több
Schumacher-kéziratot és dokumentumot küldtünk megőrzésre. Rendszeresen
szerveznek előadásokat a Yale egyetemen. Shula Sybreska Thaiföldön alapított
egy hasonló intézményt, amelyet ugyan nem Schumacher Társaságnak hívnak,
de alapfilozófiája megegyezik a miénkkel. Kifejezetten fiatalokhoz szól,
a Gandhi-féle elvnek megfelelően. Létezik egy indiai fejlesztési csoport
is, amelyet még Schumacher alapított azzal a céllal, hogy nagyon szegény
régiókban megtanítsa az ott élőknek, hogyan használják a szerény ipari
háttérrel előállított eszközöket. Ezek az emberek ugyanis nem tudják megvásárolni
a legmodernebb technológiákat, de meg lehet nekik tanítani, hogyan készítsenek
olyan eszközöket, amelyekkel fenn tudják tartani magukat, és javíthatnak
életkörülményeiken. Schumacher filozófiája szerint azt kell megnézni, mivel
foglalkozik egy adott közösség, s abban kell segíteni az embereknek, hogy
ezt a lehető legjobban csinálják. Nem szabad a saját elképzeléseinket a
szegény országokra erőltetni.
A Schumacher Technológiai
Intézet szakmai oktatással foglalkozik. A diákok hat hónapot töltenek egy-egy
szakma elsajátításával. Villanyszerelő, vízvezeték-, vagy kerékpárszerelő
lesz belőlük, s ezzel aztán otthon biztosíthatják megélhetésüket. Ugyanakkor
azt is megtanítják nekik, hogyan lehet öntözőrendszert építeni, elsajátíthatják
az organikus mezőgazdaság alapjait, és amikor visszatérnek a falujukba,
e tudást továbbadják a helybelieknek, így javítva a régió színvonalát.
-- Akár nálunk, Magyarországon
is lehetne alapítani Schumacher Társaságot?
-- Semmi akadálya. Boldogan
elküldjük
a szakanyagot, előadókat biztosítunk, megosztjuk önökkel jó és rossz tapasztalatainkat,
minden lehetséges módon segítjük a helyi szervezet tevékenységét. Csupán
egy elszánt csoportra van szükség, amelynek tagjai egyetértenek az alapelvekkel,
és vállalják azok megvalósítását.
A következetesség hiánya
-- Véleménye szerint
mi a legégetőbb probléma napjainkban?
-- Talán az egyik legnagyobb
baj az, hogy nem gondolkozunk következetesen, tetteink nem állnak összhangban
gondolatainkkal. Teljességgel magunkévá tettük a materialista értékeket,
ezért aztán képtelenek vagyunk összekapcsolni a két dolgot. Egyfajta poszt-karteziánus
gondolkodásmód ez, a világ feldarabolása apró részletekre. Újra egyesíteni
kellene a testet a lélekkel és a gondolattal, az egész élővilággal. Schumacher
mindig azt tanácsolta: "Nézd meg a világot, és lásd teljes egészében!"
Amikor dönteni kellett valamilyen fejlesztési kérdésben, azt javasolta:
először is vizsgáljuk meg, jó lesz-e az egyén, a közösség számára, szerencsés-e
a foglalkoztatás szempontjából, nem veszélyezteti-e a környezetet? Ez a
négy fő kritérium. Lehetőség szerint mindig ilyen holisztikus módon próbáljuk
megítélni az adott helyzetet.
Szóval szerintem a következetesség
hiánya okozza manapság a legtöbb problémát. Lehetne persze most konkrét
jelenségeket is kiemelni, mint például a génmanipuláció vagy a multinacionális
vállalatok terjeszkedése, de ezek mögött egy lényeges probléma húzódik
meg: a helytelen gondolkodásmód. És ez a helytelen gondolkodás a társadalmi
bizonytalanság oka. Mindenekelőtt tehát a gondolkodásunkat kell a helyes
mederbe terelni, és integrálni kell a szellemi, etikai és anyagi megfontolásokat.
Semmi értelme elméleteket gyártani, ha azokat nem valósítjuk meg! |